6.rész

Sziasztok. Ajh.... Annyira de annyira sajnálom, hogy eddig nem hoztam új részt. Mivel most nincs dolgom, se leckém. Ezért gondoltam hozok nektek egy extra hosszú részt. Remélem, hogy maradtak még olvasóim. Köszönöm a +2370 oldal megjelenítést. Nem is húzom tovább az időt. Így is eleget késtem. Úgy hogy mindenkinek jó olvasást. :*
U.I.: Aki még nem csatlakozott a facebook csopihoz az tegye meg. Bármit kérdezhettek https://www.facebook.com/groups/795256867261713/?ref=bookmarks 

 

 - Keresd a barátot akire számíthatsz. Keresd az utat amin elindulhatsz. A következő levél közelebb van mint hinnéd. Egy olyan személynél van akiről te nem is hinnéd. Lehet, hogy akire te most gondolsz nem az a személy. - olvastam fel hangosan az utolsó pársort. Ez még is mit akar jelenteni? Egy olyan személynél van akiről nem is hinném. Vegyük sorba a srácokat. Ott van Szandi, nála tuti nincs. Máskülönben már elmondta volna. Aztán ott van Perrie, nála sincs. Ez 100%-ék. Jesynél sincs. Leigh-Annenél sincs. Jadenél sincs. A lányokból egyszerűen nem tudom kinézni, hogy náluk lenne. Maradtak a fiúk. Akár egész nap gondolkodhatnék ezen. Hiszen bármelyiküknél ott lehet. Kopogtak az ajtómon. A könyvet és a kis lapot gyorsan vissza tettem a csomagba. A csomagot pedig leraktam az író asztalra. Majd oda mentem az ajtóhoz és kinyitottam. Luke állt előttem.

- Szia - köszönt

- Szia - köszöntem neki vissza

- Nincs kedved lejönni medencézni? - kérdezte mosolyogva.

- Ha nem is medencézni, de levegőzni lemegyek - néztem rá.

- Oké - azzal félre állt az ajtóból. Kimentem a szobámból és becsuktam az ajtót. Kinél lehet a következő levél? És egyáltalán milyen utat kell keresnem, hogy eltudjak indulni? Alsó ajkamat harapdálva gondolkoztam. Kimentünk az udvarra. Én pedig egyből megcéloztam az egyik hinta ágyat. A srácok egymást lökték bele a vízbe. Versenyeztek, hogy ki tud jobb mutatványokkal bele ugrani a medencébe. És a lányokat is nem egyszer bele hajították a vízbe. Engem is próbáltak, de én nem engedtem nekik. Észre vettem ahogy Louis is hasonlóan ül, mint én az egyik hinta ágyon. Nem csinál semmit. Csak néz ki a fejéből. 

- Miért nem beszélsz vele? - ült le mellém Mikey. 

- Nem tudom. - ráztam meg a fejem. 

- Figyelj nem tudom, hogy mi ez az egész ami közted és Louis között folyik. De azt igen, hogy mind a ketten önmagatokba zárkosztok és próbáljátok leplezni azt, hogy mi játszódik le bennetek. Nem tudom mi üthetett Louisba amiért így viselkedik veled. De azt igen, hogy ha így folytatjátok soha a büdös életbe nem fogtok kibékülni. - mondta Mikey. Én pedig magam elé nézve hallgattam. Igaza van. Louisra néztem és láttam ahogy Ashton beszél vele. Ő is akárcsak én maga elé nézve hallgatta Ashtont.

- Beszéljétek meg - mondta Mikey miközben kezét a vállamra rakta. Rá néztem.

- Tudod mi a baj? Az, hogy túl makacs vagyok. És nem én kezdtem az egész vitát hanem ő - mondtam végig Mikey szemébe nézve.

- Abban igazad van, hogy nem te kezdted. De viszont folytattad. 

- És mi van akkor ha folytattam? Megvédtem magam. - mondtam idegesen.

- Minden rendben? - kérdezte aggódó hangon.

- Nem - ráztam meg a fejem. - Egyedül szeretnék lenni - néztem rá. Ő pedig bólintott és magamra hagyott. Teljesen kivagyok lelkileg. Én ezt nem bírom. Ép, hogy elkerültem apámtól, már el is vesztem a családom. Ki jövők Londonba. Meg ismerkedek a srácokkal és már a 3. nap Louissal veszekedek. Most pedig Mikeyal is elég rosszul viselkedtem. Magamba fojtóm minden bajom. És amikor egy csomó rossz dolog felhalmozódik bennem én robbanok. Szemeimbe könnyek gyűltek. Amik hamar megtalálták a kiutat és lefolytak az arcomon. Jobb ha ki sírom magamból az összes problémám. Nem akarom elmondani a srácoknak a problémám. Hisz nem értenék meg. Fel néztem a földről és apámat láttam meg ahogy felém közelít egy késsel a kezében. Hatalmasat sikítottam. Könnyeim pedig megállás nélkül folytak le az arcomon. Apám pedig egyre csak közeledett. 

- Ne! Menj innen! Hagyj engem békén! Normális életet akarok - kiabáltam zokogva. Alig kaptam levegőt a zokogástól. Apám pedig elkapta a két vállam és rázogatni kezdet.  Becsuktam a szemem.

- Regi! Regi! Jól vagy? - kérdezte egy mély hang. Kinyitottam a szemem és Harry állt előttem két kezét a vállamon pihentetve. 

- Harry - mondtam kétségbe esett hangon miközben megöleltem. Olyan szorosan bújtam hozzá amennyire csak tudtam.

- Minden rendben? - kérdezte 

- Itt volt.... Felém jött..... Kés volt a kezében..... Éreztem ahogy hozzám ér.... Megakart ölni.... - zokogtam. Tudtam, hogy nem ért semmit.

- Ki volt itt? Ki jött feléd? - kérdezte miután lágyan leültetett a hinta ágyra. 

- Regi kit láttál? - kérdezte Szandi

- Apámat - mondtam zokogva. 

- Jesszusom - mondta Szandi majd Harryt a szó szoros értelmében ellökte tőlem leült mellém és magához húzott. Én pedig megállás nélkül zokogtam.

- Regi hagyd most már abba a zokogást, mert befogsz lázasodni. - mondta Szandi pár perccel később

- Nem tudom - ráztam meg a fejem zokogva. - Nem tudok lenyugodni.

- Hozzatok nyugtatót és egy pohár vizet - mondta Szandi. Louis pedig már indult is be a házba nyugtatóért és egy pohár vízért. Ezen mindenki meglepődött. Nem sokkal később már a kezemben tudhattam a nyugtatót és a pohár vizet. Bevettem a nyugtatót és vártam a hatását. Lehunytam a szemem és se kép se hang. Éreztem ahogy valaki föl emel.

- Mi volt ez az egész? - kérdezte Perrie a nappaliban ülve, miközben engem nézett. Luke behozott és lefektetett az egyik kanapéra. Mindenki ott ült a nappaliban és engem nézet miközben én békésen aludtam.

- Emlékek - mondta Szandi.

- Ezt, hogy érted? - kérdezte Ashton.

- Reginek nem volt valami fényes gyerekkora. Szegénynek már 9 évesen úgy kellett viselkednie mint egy felnőttnek - mondta Szandi miközben végig engem nézett.

- Ezt, hogy érted? - kérdezte Luke.

- Ezt nem mondom el. Majd ha Regi úgy látja jónak akkor majd elmondja ő maga nektek - mondta Szandi és felment a szobájába. Mindenki ki ment a nappaliból kivéve Calumot. Ő leült velem szembe a dohányzó asztalra és engem nézett. 

- Szegény kicsi lány - rázta meg a fejét - el sem tudom képzelni, hogy miken mehettél keresztül. Most már biztonságban vagy. Mi vigyázunk rád. És erre a szavamat adóm - mondta majd egy puszit nyomott a homlokomra és kiment a nappaliból.

Köhögve ébredtem fel egy számomra ismeretlen helyen. Hol vagyok? Körbe néztem de nem láttam semmit csak sötétséget. Mi folyik itt? Nehezen, de sikerült felállnom. Majd elindultam az egyik irányba. Nem sokkal később neki mentem valaminek. Elkezdtem tapogatni és egy kilincset találtam. Lenyomtam és az ajtó kinyílt. A hirtelen jött fény irritálta a szememet. Lassan, de hozzá szoktam. Elindultam a hosszú folyosón. Nagyon rossz előérzetem van. Lemerem fogadni, hogy valaki szembe fog velem jönni. Így is lett. Alig haladtam pár métert mikor egy alakot véltem felfedezni. Kezében egy pisztoly volt. Bebiztosította a fegyvert majd felém emelte. 

- Szép álmokat - mondta és meghúzta a ravaszt. A golyó a mellkasomba hatolt. Térdre roskadva kaptam a vérző felület felé. Újabb golyó talált el. Aztán még egy és még egy. Majd minden elsötétült.

- Neeee! - kiáltottam és zihálva ültem föl a kanapén.

- Minden rendben? - futott be Perrie.

- Igen. Csak rosszat álmodtam.

- Gyere. Csinálok egy meleg teát. 

- Rendben - mondtam azzal követtem őt a konyhába.

Az elkövetkező pár nap volt szerintem a srácok legrosszabb napja. Próbáltak felvidítani. De nem nagyon sikerült. Hívtak TV-ni. De ha Louis is ott volt akkor finoman vissza utasítottam őket.

- Mind ketten rossz bőrben vannak - mondta Calum Louisra és rám célozva

- Még is mit kéne tennünk? - kérdezte Liam. 

- Ki kéne őket békíteni valahogy - mondta Tris

- De hogy? - kérdezte Jade.

- Elviszem Regit autózni - mondta Harry majd már indult is az emelet felé.

A plafont bámulva feküdtem az ágyamba. Kopogtak. 

- Gyere - mondtam ám a tekintettem nem vettem le a plafonról. Átlagos fehér plafon volt én még is képes lennék akár egész nap ezt nézni.

- Szia - hallottam meg Harry hangját. Majd besüllyedt mellettem az ágy. Felé néztem.

- Szia - mondtam

- Jössz velem kocsikázni? - kérdezte Harry mosolyogva. Olyan aranyosak a srácok, hogy próbálnak felvidítani.

- Persze - mondtam mosolyogva. Gyorsan felöltöztem majd már indultunk is Harry kocsijához. Beültem az anyós ülésre. Nem szóltunk egy szót sem. Harry az utat figyelte én pedig azt ahogy vezet. Volt egy olyan érzésem, hogy jobban teszem ha figyelem. Már kezdtem unni azt, hogy Harryt nézem. Majd megálltunk. 

- Hol vagyunk? - kérdeztem

- Londontól 2km-re - felelte vállat rántva. - Ülj át ide - mondta és kiszállt a kocsiból. Én pedig úgy tettem ahogy kérte. Harry hívott egy Taxit majd vissza jött a kocsihoz.

- Nos tudod merre kell haza menni. Tudod, hogy kell elindítani a kocsit. Szóval jó utat hazafelé - mondta Harry majd be szállt a Taxiba és engem itt hagyott. Megsemmisülve ültem a sofőr ülésen. Most komolyan itt hagyott? 

 

- Harry hol van Regi? - kérdezte Perrie Harrytől mikor haza ért. 

- Jön ő. Csak lemaradt - vont vállat.

- Harry mit csináltál? - kérdezte Ashton. 

- Londontól 2km-re ott hagytam és mondtam neki, hogy tudja hogy kell elindítani a kocsit tudja, hogy kell haza jönni ezért majd itthon találkozunk - hajtotta le a fejét. 

- Te megörültél? - kérdezte Jade

- Nyugi. Felhívtam Cameront, hogy kövesse a kocsimat - próbálta lenyugtatni a többieket.

- Ha egy hajszála is meggörbül én kinyírlak Styles - mondta Szandi.

Bekapcsoltam a GPS-t és beírtam a címünket. A kulcsot elfordítottam. Majd rá tapostam a gázra. Még szerencse, hogy ez a kocsi tiszta olyan, mint ami Magyarországon van. A gázpedál jobb oldalon volt. Középen a fék és bal oldalt a kuplung pedál vagy mi. Na jó akkor induljunk haza. Azzal lassan el is indultam. Fokozatosan gyorsítottam. Egy fekete kocsi jelent meg mögöttem. Miért van olyan érzésem, hogy ezek lőni fognak? Az egyik ablakon kihajolt egy fickó és lőni kezdte a kocsit. Kissé megijedtem és elrántottam a kormányt. Szerencsére hamar vissza nyertem az irányítást a kocsi felett. Ám a fickó megállás nélkül lőtte a kocsit.

- Az anyádat lőjed már baszdmeg ne engem - kiabáltam miközben egyfolytában lőtték a kocsit. Nem sokkal később abba hagyták a kocsi lövést. Már kezdtem megnyugodni. Majd egy kocsit vettem észre. Velem szemben jött egy kocsi. Nem úgy látszott mint aki meg akar állni. Mögöttem is jött egy kocsi. Tuti, hogy meg akarnak ölni. Nincs más választásom. Kinyitottam az ajtót és kiugrottam a mozgó járműből. Ha valaki azt hiszi, hogy meg úsztam sebek és zúzódások nélkül akkor ő rosszul hiszi. Ez nem egy film ahol kiugrasz a mozgó járműből és ép bőrrel mindent megúszol. Pár métert gurultam. Hirtelen robbanásra lettem figyelmes. Remélem, hogy Harry ezért nem fog kinyírni. Számban meg éreztem a vér fémes ízét. Így köptem egyet. Nem sokkal később egy rendőr kocsi állt meg a roncsok mellett. Kiszállt a sofőr és elő vette a telefonját.

- Harry a kocsid a felismerhetetlenségig össze tört és még a lányt sem látom sehol - hallottam meg a sofőr hangját. Próbáltam felállni, de egyszerűen nem ment. Amint megmozdítottam a lábam iszonyú nagy fájdalom nyílalt belé. Csak feküdtem a hideg betonon és vártam a csodát, hogy valaki jön segíteni. Kis idő múlva 5 kocsi gurult be. Mikor kiszálltak a járműből felismertem az illetőket. A srácok voltak azok.

- Hol van? - kérdezte Szandi a rendőrtől. 

- Nem tudom - felelte. Próbáltam valahogy felhívni magamra a figyelmüket. De egyszerűen a kezemet sem bírtam felemelni. 

- Itt vagyok - próbáltam kiabálni. Nehezen, de felálltam. Ám iszonyú nagy fájdalmak jelentkeztek az összes test részemen. Erőt vettem magamon és elindultam a srácok felé. Fájdalmas nyögések sorozata hagyta el a szám minden egyes lépés után.

- Regi - hallottam meg Luke hangját. Amint ide ért megölelt ám én fájdalmasan felkiáltottam. 

- Minden rendben? - kérdezte aggódó hangon. 

- Nem - ráztam a fejem - Minden porcikám fáj. - mondtam. Majd hirtelen elsötétült körülöttem minden. Szerencse, hogy Luke tartott. 

A következő rész tartalmából:

 

- Doktor úr. Hogy van Regi? - kérdezte Perrie.

- Belső vérzése volt. De szerencsére sikerült elállítani. Ám sajnos kómába esett. Hogy mikor kell fel azt nem tudom megmondani - mondta a Doki majd el is ment. Mindenki megsemmisülve dolgozta fel a hallottakat. 

- Styles ez mind a te hibád - kiabált Harryvel Szandi

- Nem egészen - vágott közbe Louis. - Ezt nézzétek - rakta le a dohányzó asztalra a csomagot. 

- Ki bontotta - kapott a szája elé Liam.

- Igen? - vette fel a telefont Brad

- Azt szeretném közölni, hogy Regi szíve leállt. Lassan fél órája küzdünk az életéért. De valószínű, hogy meghalt. - mondta a Doki Brad pedig megsemmisülve állt a nappaliban.