2015. november 29., vasárnap

Trailer

Sziasztok. Ezúttal nem részt hoztam. Hanem a blognak az első évadjának a Trailer-jét. Remélem, hogy tetszeni fog. Puszilok mindenkit. Regixx

 

2015. november 27., péntek

7.rész

Sziasztok! Szeretnék elnézést kérni, hogy ilyen sok ideig nem hoztam új részt. Annyira, de annyira sajnálom.... Csak hát az iskola mellett nincs mindig szabad időm.... Nagyon sajnálom.  Legyetek jók :* Én pedig sietek az új résszel. Aki még nem tette meg az csatlakozzon a facebook csoporthoz: https://www.facebook.com/groups/795256867261713/?ref=bookmarks
Köszönöm szépen a 6 feliratkozott és a +3323 oldalmegjelenítést. Puszi: Regi xx

- Regi - hallottam meg Luke hangját. Amint ide ért megölelt ám én fájdalmasan felkiáltottam. 
- Minden rendben? - kérdezte aggódó hangon. 
- Nem - ráztam a fejem - Minden porcikám fáj. - mondtam. Majd hirtelen elsötétült körülöttem minden. Szerencse, hogy Luke tartott. Eszméletlenül estem össze a karjaiban.
- Srácok azonnal hívjátok a mentőket - kiabálta Luke kétségbe esve. Mindenki Lukehoz futott kivéve Harry. Aki egyből tárcsázta a mentők számát.
- Igen tessék miben segíthetek? - kérdezte egy női hang a vonal másik feléről.
- Jó napot. Harry Styles vagyok. Baleset történt Londontól 2km-re Délen. - hadarta el Harry
- Rendben van kiküldöm a roham mentőket. Egy telefon számot kaphatok, hogy eltudják érni önt a roham mentősök, hogyha véletlenül elkerülnék egymást? 
- Igen - mondta Harry azzal megadta a saját számát. Majd bontotta a vonalat. A roham mentősök fél óra alatt kiértek a helyszínre. És egyből Lukehoz rohantak. Kivettek engem a kezéből és egy hordágyra raktak. Az egyik mentős Cameronnal beszélgetett a balesetről a másik pedig közölte a srácokal, hogy pontosan melyik kórházba is visznek. A mentő autó szirénázva haladt vissza Londonba. Még mielőtt a srácok elindulhattak volna Liam telefonja meg csörrent. 
- Sophi az - mondta
- Vedd fel - mondta Jade. Liam pedig bólintott és fel vette a készüléket.
- Szia Sophi - köszönt bele idegesen.
- Szia Liam. Mi a baj?
- Regi..... kórházba van..... - mondta és próbálta leplezni azt, hogy mindjárt el sírja magát.
- Jesszusom - kapott a szája elé Sophi ahogy feldolgozta azt amit az előbb mondott neki Liam. - Melyik kórházba van? - Liam elmondta pontosan melyik kórházba is szállítottak engem majd miután Sophi közölte vele, hogy ott találkoznak bontotta a vonalat.
- Hogy nőhet valaki ilyen hamar a szívedhez? - tette fel a költői kérdést James.
- Végre egy normális kérdés is elhagyta a szádat James - röhögött Connor és Tris.
 
Amint megérkeztek a srácok a kórházba rohanni kezdtek. Egészen egy recepciós pultig.
- Elnézést nem rég hoztak be egy 15 éves lányt a roham mentősök. Hol találjuk a szobáját? - kérdezte Calum. 
- 3. emeleten a 459-es a szobája, de egyenlőre még a műtőben van - mondta tök nyugodtan a recepciós. Akinek a névtábláján a Lucy felirat állt. A hír hallatán mindenki elfelejtett levegőt venni. Majd szép lassan elindultak a 3. emelet felé. Csöndben mentek egymás mellett és mögött. Mikor felértek a 3. emeletre pont jött velük szembe egy orvos.
- Önnők Regina hozzá tartozói? - kérdezte az orvos.
- Igen - mondta Szandi
- Doktor úr. Hogy van Regi? - kérdezte Perrie.
- Belső vérzése volt. De szerencsére sikerült elállítani. Ám sajnos kómába esett. Hogy mikor kell fel azt nem tudom megmondani - mondta a Doki majd el is ment. Mindenki megsemmisülve dolgozta fel a hallottakat. 
- Legjobb lesz ha most haza megyünk - mondta Liam. Lent a recepción találkoztak a Dokival aki az előbb közölte a fejleményeket. 
- Á. Jó hogy itt vannak. Elfelejtettem el kérni a telefonszámukat, hogy ha felébredne Regi akkor tudjam önnőkkel közölni - mondta a Doki akinek a névtábláján a Dr. Watson felirat állt. A srácok megadták a számukat és már mentek is haza.

Amint haza értek a srácok Louis egyből az én szobámba ment. Becsukta maga után az ajtót és halkan kulcsra zárta.
- Mért érzem azt, hogy valaki megakarja ölni őt? - tette fel magának a kérdést gondolatban miközben neki állt kutatni a szobámba. Az író asztalomon talált egy csomagot és annak a tetején egy levelet; ami ki volt bontva. El akarta olvasni, de számára érthetetlen nyelven volt oda írva minden. Megfordította és elkezdte olvasni. Mikor a végére ért a levélnek azt a szó szoros értelmében elejtette és hátrálni kezdett egészen addig míg a lábba bele nem ütközött az egyik fotelba. Leült és megsemmisülten nézett maga elé. 
- Ez nem lehet igaz - mondta miközben arcát a tenyerébe temette. Majd felvette a földről a levelet az asztalról pedig elvette a csomagot. Ezzel a két dologgal indult kifele a szobámból.
 
- Styles ez mind a te hibád - kiabált Harryvel Szandi
- Nem egészen - vágott közbe Louis. - Ezt nézzétek - rakta le a dohányzó asztalra a csomagot. 
- Ki bontotta - kapott a szája elé Liam.
- Most mit csináljunk? - kérdezte Sophi.
- Nem tudom - rázta a fejét Liam. Mindezek ellenére Szandi gyilkos tekintettel nézett Harryre. Aki alig bírta ki, hogy ne nevesse el magát. De ez nem ment neki és a végén hangosan elkezdett röhögni. 
- Esküszöm.... ha a nézéseddel ölni lehetne.... én már rég.... halott.... lennék - mondta röhögés közben. Harry idióta röhögésén persze mindenki elkezdett nevetni.
 
Hol vagyok? És mi ez a hang? Valaki azonnal kapcsolja ki ezt a sípoló hangot. 
- Dr. Watson azonnal jöjjön. Regi szíve leállt - kiabálta a nővér miközben a szobám ajtaján hajolt ki. Pillanatok alatt termett a szobámba a Doki és még pár másik ember. 
- Defibrillátort. - kiabálta az orvos. 
- Tessék - adta a kezébe egy nővér. 
- 3-ra kiütjük. Mindenki hátra - mondta mire mindenki hátrébb lépett. - Most - azzal a defibrillátor két részét a mellkasomra tette aminek következtében a testem felemelkedett, de amint elvette a készüléket a testem újra vissza esett az ágyra. 
- Újra - kiáltotta az orvos. Fél óra telt el mióta elkezdtek engem újra éleszteni. 
- Elveszítjük - mondta Kate.
 
Otthon mindenki a nappaliban volt és nézték a TV-t. Kivéve Bradet. Aki a konyhában volt és épp egy jó nagy pohár vizet ivott. Amint befejezte csörögni kezdett a telefonja.
- Igen? - vette fel a telefont Brad
- Azt szeretném közölni, hogy Regi szíve leállt. Lassan fél órája küzdünk az életéért. De valószínű, hogy meghalt. - mondta a Doki Brad pedig megsemmisülve állt a nappaliban.
- Te-tessék? - kérdezte.
- Jól hallotta. Most viszont le kell tennem - azzal bontotta a vonalat. 
- Srácok. Most hívott az orvos, hogy Regi szíve leállt. Fél órája küzdenek az életéért, de eddig semmi - mondta Brad miközben könnyek gyűltek a szemébe. 
- Indulás a kórházba - mondta Luke
 
- Elfogjuk veszíteni - mondta Kate.
- Utolsó próbálkozás. Maradj velünk Regi. Maradj velünk - mondta az orvos miközben kiütött.
- Van pulzusa - mosolygott Kate.
- Velünk marad - mosolyodott el doki. Majd ki ment a folyosóra ahol bele ütközött Harryékbe. 
- Hogy van Regi? - kérdezte Szandi miközben könnyei az arcát áztatták. 
- Velünk marad. Viszont fent áll annak a veszélye, hogy egy bizonyos ideig elveszíti az emlékezetét. Nem fogja tudni, hogy ki ő vagy hogy maguk kik. De ha ez netán bekövetkezik akkor hagyniuk kell, hogy önmagától jöjjön rá mindenre - mondta az orvos majd együtt érzően megveregette Ashton vállát és tovább ment. 
- Nem fog emlékezni rám??? Az nem lehet... Én ezt nem fogom kibírni - zokogott Szandi.
- Ez nem biztos - ölelte át őt Harry.
 
A következő rész tartalmából:
 
- Hogy vagy? - kérdezte egy szőkés-barna hajú és barna szemű lány.
- Ki vagy te? - kérdeztem mire a szemeibe könnyek gyűltek amik hamar megtalálták a kiúttat.
- Istenem ne - suttogta maga elé és zokogni kezdett.
 
- Én be nem ülök ebbe a kocsiba - mondtam karba tett kézzel
- És még is miért? - kérdezte Luke.
- Mert nem ismerlek titeket - mondtam.
 
- Ennél rosszabb már nem is lehetne - mondta Liam.
- Ahhoz képest, hogy nem emlékszik ránk ugyan úgy veszekszik Louissal - mondta Leigh
- Rá kell venni Louist, hogy béküljön ki Regivel legalább addig míg vissza nem tér az emlékezete. Utána felőlem akár meg is ölhetik egy mást - mondta Harry
- Srácok - kiabálta Louis kétségbe esve. Mire mindenki kirohant a konyhába. Ahol azt látták, hogy én egyik kezemmel Louis nyakát szorítom a másikkal meg egy kis kanál vizet próbálok a szájába erőltetni.
- Regi mit csinálsz? - kérdezte Zayn.
- Azt mondta, hogy nem vagyok képes arra, hogy egy kanál vízbe megfojtsam és most megmutatom neki, hogy igen is képes vagyok rá - mondtam.
- Fejezd be Louisra még szükségünk van - mondta Niall.       
 
 

2015. szeptember 16., szerda

6.rész

Sziasztok. Ajh.... Annyira de annyira sajnálom, hogy eddig nem hoztam új részt. Mivel most nincs dolgom, se leckém. Ezért gondoltam hozok nektek egy extra hosszú részt. Remélem, hogy maradtak még olvasóim. Köszönöm a +2370 oldal megjelenítést. Nem is húzom tovább az időt. Így is eleget késtem. Úgy hogy mindenkinek jó olvasást. :*
U.I.: Aki még nem csatlakozott a facebook csopihoz az tegye meg. Bármit kérdezhettek https://www.facebook.com/groups/795256867261713/?ref=bookmarks 

 
 - Keresd a barátot akire számíthatsz. Keresd az utat amin elindulhatsz. A következő levél közelebb van mint hinnéd. Egy olyan személynél van akiről te nem is hinnéd. Lehet, hogy akire te most gondolsz nem az a személy. - olvastam fel hangosan az utolsó pársort. Ez még is mit akar jelenteni? Egy olyan személynél van akiről nem is hinném. Vegyük sorba a srácokat. Ott van Szandi, nála tuti nincs. Máskülönben már elmondta volna. Aztán ott van Perrie, nála sincs. Ez 100%-ék. Jesynél sincs. Leigh-Annenél sincs. Jadenél sincs. A lányokból egyszerűen nem tudom kinézni, hogy náluk lenne. Maradtak a fiúk. Akár egész nap gondolkodhatnék ezen. Hiszen bármelyiküknél ott lehet. Kopogtak az ajtómon. A könyvet és a kis lapot gyorsan vissza tettem a csomagba. A csomagot pedig leraktam az író asztalra. Majd oda mentem az ajtóhoz és kinyitottam. Luke állt előttem.
- Szia - köszönt
- Szia - köszöntem neki vissza
- Nincs kedved lejönni medencézni? - kérdezte mosolyogva.
- Ha nem is medencézni, de levegőzni lemegyek - néztem rá.
- Oké - azzal félre állt az ajtóból. Kimentem a szobámból és becsuktam az ajtót. Kinél lehet a következő levél? És egyáltalán milyen utat kell keresnem, hogy eltudjak indulni? Alsó ajkamat harapdálva gondolkoztam. Kimentünk az udvarra. Én pedig egyből megcéloztam az egyik hinta ágyat. A srácok egymást lökték bele a vízbe. Versenyeztek, hogy ki tud jobb mutatványokkal bele ugrani a medencébe. És a lányokat is nem egyszer bele hajították a vízbe. Engem is próbáltak, de én nem engedtem nekik. Észre vettem ahogy Louis is hasonlóan ül, mint én az egyik hinta ágyon. Nem csinál semmit. Csak néz ki a fejéből. 
- Miért nem beszélsz vele? - ült le mellém Mikey. 
- Nem tudom. - ráztam meg a fejem. 
- Figyelj nem tudom, hogy mi ez az egész ami közted és Louis között folyik. De azt igen, hogy mind a ketten önmagatokba zárkosztok és próbáljátok leplezni azt, hogy mi játszódik le bennetek. Nem tudom mi üthetett Louisba amiért így viselkedik veled. De azt igen, hogy ha így folytatjátok soha a büdös életbe nem fogtok kibékülni. - mondta Mikey. Én pedig magam elé nézve hallgattam. Igaza van. Louisra néztem és láttam ahogy Ashton beszél vele. Ő is akárcsak én maga elé nézve hallgatta Ashtont.
- Beszéljétek meg - mondta Mikey miközben kezét a vállamra rakta. Rá néztem.
- Tudod mi a baj? Az, hogy túl makacs vagyok. És nem én kezdtem az egész vitát hanem ő - mondtam végig Mikey szemébe nézve.
- Abban igazad van, hogy nem te kezdted. De viszont folytattad. 
- És mi van akkor ha folytattam? Megvédtem magam. - mondtam idegesen.
- Minden rendben? - kérdezte aggódó hangon.
- Nem - ráztam meg a fejem. - Egyedül szeretnék lenni - néztem rá. Ő pedig bólintott és magamra hagyott. Teljesen kivagyok lelkileg. Én ezt nem bírom. Ép, hogy elkerültem apámtól, már el is vesztem a családom. Ki jövők Londonba. Meg ismerkedek a srácokkal és már a 3. nap Louissal veszekedek. Most pedig Mikeyal is elég rosszul viselkedtem. Magamba fojtóm minden bajom. És amikor egy csomó rossz dolog felhalmozódik bennem én robbanok. Szemeimbe könnyek gyűltek. Amik hamar megtalálták a kiutat és lefolytak az arcomon. Jobb ha ki sírom magamból az összes problémám. Nem akarom elmondani a srácoknak a problémám. Hisz nem értenék meg. Fel néztem a földről és apámat láttam meg ahogy felém közelít egy késsel a kezében. Hatalmasat sikítottam. Könnyeim pedig megállás nélkül folytak le az arcomon. Apám pedig egyre csak közeledett. 
- Ne! Menj innen! Hagyj engem békén! Normális életet akarok - kiabáltam zokogva. Alig kaptam levegőt a zokogástól. Apám pedig elkapta a két vállam és rázogatni kezdet.  Becsuktam a szemem.
- Regi! Regi! Jól vagy? - kérdezte egy mély hang. Kinyitottam a szemem és Harry állt előttem két kezét a vállamon pihentetve. 
- Harry - mondtam kétségbe esett hangon miközben megöleltem. Olyan szorosan bújtam hozzá amennyire csak tudtam.
- Minden rendben? - kérdezte 
- Itt volt.... Felém jött..... Kés volt a kezében..... Éreztem ahogy hozzám ér.... Megakart ölni.... - zokogtam. Tudtam, hogy nem ért semmit.
- Ki volt itt? Ki jött feléd? - kérdezte miután lágyan leültetett a hinta ágyra. 
- Regi kit láttál? - kérdezte Szandi
- Apámat - mondtam zokogva. 
- Jesszusom - mondta Szandi majd Harryt a szó szoros értelmében ellökte tőlem leült mellém és magához húzott. Én pedig megállás nélkül zokogtam.
- Regi hagyd most már abba a zokogást, mert befogsz lázasodni. - mondta Szandi pár perccel később
- Nem tudom - ráztam meg a fejem zokogva. - Nem tudok lenyugodni.
- Hozzatok nyugtatót és egy pohár vizet - mondta Szandi. Louis pedig már indult is be a házba nyugtatóért és egy pohár vízért. Ezen mindenki meglepődött. Nem sokkal később már a kezemben tudhattam a nyugtatót és a pohár vizet. Bevettem a nyugtatót és vártam a hatását. Lehunytam a szemem és se kép se hang. Éreztem ahogy valaki föl emel.

- Mi volt ez az egész? - kérdezte Perrie a nappaliban ülve, miközben engem nézett. Luke behozott és lefektetett az egyik kanapéra. Mindenki ott ült a nappaliban és engem nézet miközben én békésen aludtam.
- Emlékek - mondta Szandi.
- Ezt, hogy érted? - kérdezte Ashton.
- Reginek nem volt valami fényes gyerekkora. Szegénynek már 9 évesen úgy kellett viselkednie mint egy felnőttnek - mondta Szandi miközben végig engem nézett.
- Ezt, hogy érted? - kérdezte Luke.
- Ezt nem mondom el. Majd ha Regi úgy látja jónak akkor majd elmondja ő maga nektek - mondta Szandi és felment a szobájába. Mindenki ki ment a nappaliból kivéve Calumot. Ő leült velem szembe a dohányzó asztalra és engem nézett. 
- Szegény kicsi lány - rázta meg a fejét - el sem tudom képzelni, hogy miken mehettél keresztül. Most már biztonságban vagy. Mi vigyázunk rád. És erre a szavamat adóm - mondta majd egy puszit nyomott a homlokomra és kiment a nappaliból.

Köhögve ébredtem fel egy számomra ismeretlen helyen. Hol vagyok? Körbe néztem de nem láttam semmit csak sötétséget. Mi folyik itt? Nehezen, de sikerült felállnom. Majd elindultam az egyik irányba. Nem sokkal később neki mentem valaminek. Elkezdtem tapogatni és egy kilincset találtam. Lenyomtam és az ajtó kinyílt. A hirtelen jött fény irritálta a szememet. Lassan, de hozzá szoktam. Elindultam a hosszú folyosón. Nagyon rossz előérzetem van. Lemerem fogadni, hogy valaki szembe fog velem jönni. Így is lett. Alig haladtam pár métert mikor egy alakot véltem felfedezni. Kezében egy pisztoly volt. Bebiztosította a fegyvert majd felém emelte. 
- Szép álmokat - mondta és meghúzta a ravaszt. A golyó a mellkasomba hatolt. Térdre roskadva kaptam a vérző felület felé. Újabb golyó talált el. Aztán még egy és még egy. Majd minden elsötétült.
- Neeee! - kiáltottam és zihálva ültem föl a kanapén.
- Minden rendben? - futott be Perrie.
- Igen. Csak rosszat álmodtam.
- Gyere. Csinálok egy meleg teát. 
- Rendben - mondtam azzal követtem őt a konyhába.

Az elkövetkező pár nap volt szerintem a srácok legrosszabb napja. Próbáltak felvidítani. De nem nagyon sikerült. Hívtak TV-ni. De ha Louis is ott volt akkor finoman vissza utasítottam őket.

- Mind ketten rossz bőrben vannak - mondta Calum Louisra és rám célozva
- Még is mit kéne tennünk? - kérdezte Liam. 
- Ki kéne őket békíteni valahogy - mondta Tris
- De hogy? - kérdezte Jade.
- Elviszem Regit autózni - mondta Harry majd már indult is az emelet felé.

A plafont bámulva feküdtem az ágyamba. Kopogtak. 
- Gyere - mondtam ám a tekintettem nem vettem le a plafonról. Átlagos fehér plafon volt én még is képes lennék akár egész nap ezt nézni.
- Szia - hallottam meg Harry hangját. Majd besüllyedt mellettem az ágy. Felé néztem.
- Szia - mondtam
- Jössz velem kocsikázni? - kérdezte Harry mosolyogva. Olyan aranyosak a srácok, hogy próbálnak felvidítani.
- Persze - mondtam mosolyogva. Gyorsan felöltöztem majd már indultunk is Harry kocsijához. Beültem az anyós ülésre. Nem szóltunk egy szót sem. Harry az utat figyelte én pedig azt ahogy vezet. Volt egy olyan érzésem, hogy jobban teszem ha figyelem. Már kezdtem unni azt, hogy Harryt nézem. Majd megálltunk. 
- Hol vagyunk? - kérdeztem
- Londontól 2km-re - felelte vállat rántva. - Ülj át ide - mondta és kiszállt a kocsiból. Én pedig úgy tettem ahogy kérte. Harry hívott egy Taxit majd vissza jött a kocsihoz.
- Nos tudod merre kell haza menni. Tudod, hogy kell elindítani a kocsit. Szóval jó utat hazafelé - mondta Harry majd be szállt a Taxiba és engem itt hagyott. Megsemmisülve ültem a sofőr ülésen. Most komolyan itt hagyott? 
 
- Harry hol van Regi? - kérdezte Perrie Harrytől mikor haza ért. 
- Jön ő. Csak lemaradt - vont vállat.
- Harry mit csináltál? - kérdezte Ashton. 
- Londontól 2km-re ott hagytam és mondtam neki, hogy tudja hogy kell elindítani a kocsit tudja, hogy kell haza jönni ezért majd itthon találkozunk - hajtotta le a fejét. 
- Te megörültél? - kérdezte Jade
- Nyugi. Felhívtam Cameront, hogy kövesse a kocsimat - próbálta lenyugtatni a többieket.
- Ha egy hajszála is meggörbül én kinyírlak Styles - mondta Szandi.

Bekapcsoltam a GPS-t és beírtam a címünket. A kulcsot elfordítottam. Majd rá tapostam a gázra. Még szerencse, hogy ez a kocsi tiszta olyan, mint ami Magyarországon van. A gázpedál jobb oldalon volt. Középen a fék és bal oldalt a kuplung pedál vagy mi. Na jó akkor induljunk haza. Azzal lassan el is indultam. Fokozatosan gyorsítottam. Egy fekete kocsi jelent meg mögöttem. Miért van olyan érzésem, hogy ezek lőni fognak? Az egyik ablakon kihajolt egy fickó és lőni kezdte a kocsit. Kissé megijedtem és elrántottam a kormányt. Szerencsére hamar vissza nyertem az irányítást a kocsi felett. Ám a fickó megállás nélkül lőtte a kocsit.
- Az anyádat lőjed már baszdmeg ne engem - kiabáltam miközben egyfolytában lőtték a kocsit. Nem sokkal később abba hagyták a kocsi lövést. Már kezdtem megnyugodni. Majd egy kocsit vettem észre. Velem szemben jött egy kocsi. Nem úgy látszott mint aki meg akar állni. Mögöttem is jött egy kocsi. Tuti, hogy meg akarnak ölni. Nincs más választásom. Kinyitottam az ajtót és kiugrottam a mozgó járműből. Ha valaki azt hiszi, hogy meg úsztam sebek és zúzódások nélkül akkor ő rosszul hiszi. Ez nem egy film ahol kiugrasz a mozgó járműből és ép bőrrel mindent megúszol. Pár métert gurultam. Hirtelen robbanásra lettem figyelmes. Remélem, hogy Harry ezért nem fog kinyírni. Számban meg éreztem a vér fémes ízét. Így köptem egyet. Nem sokkal később egy rendőr kocsi állt meg a roncsok mellett. Kiszállt a sofőr és elő vette a telefonját.
- Harry a kocsid a felismerhetetlenségig össze tört és még a lányt sem látom sehol - hallottam meg a sofőr hangját. Próbáltam felállni, de egyszerűen nem ment. Amint megmozdítottam a lábam iszonyú nagy fájdalom nyílalt belé. Csak feküdtem a hideg betonon és vártam a csodát, hogy valaki jön segíteni. Kis idő múlva 5 kocsi gurult be. Mikor kiszálltak a járműből felismertem az illetőket. A srácok voltak azok.
- Hol van? - kérdezte Szandi a rendőrtől. 
- Nem tudom - felelte. Próbáltam valahogy felhívni magamra a figyelmüket. De egyszerűen a kezemet sem bírtam felemelni. 
- Itt vagyok - próbáltam kiabálni. Nehezen, de felálltam. Ám iszonyú nagy fájdalmak jelentkeztek az összes test részemen. Erőt vettem magamon és elindultam a srácok felé. Fájdalmas nyögések sorozata hagyta el a szám minden egyes lépés után.
- Regi - hallottam meg Luke hangját. Amint ide ért megölelt ám én fájdalmasan felkiáltottam. 
- Minden rendben? - kérdezte aggódó hangon. 
- Nem - ráztam a fejem - Minden porcikám fáj. - mondtam. Majd hirtelen elsötétült körülöttem minden. Szerencse, hogy Luke tartott. 

A következő rész tartalmából:
 
- Doktor úr. Hogy van Regi? - kérdezte Perrie.
- Belső vérzése volt. De szerencsére sikerült elállítani. Ám sajnos kómába esett. Hogy mikor kell fel azt nem tudom megmondani - mondta a Doki majd el is ment. Mindenki megsemmisülve dolgozta fel a hallottakat. 

- Styles ez mind a te hibád - kiabált Harryvel Szandi
- Nem egészen - vágott közbe Louis. - Ezt nézzétek - rakta le a dohányzó asztalra a csomagot. 
- Ki bontotta - kapott a szája elé Liam.

- Igen? - vette fel a telefont Brad
- Azt szeretném közölni, hogy Regi szíve leállt. Lassan fél órája küzdünk az életéért. De valószínű, hogy meghalt. - mondta a Doki Brad pedig megsemmisülve állt a nappaliban. 





2015. szeptember 1., kedd

5.rész

Sziasztok. Nos kis késéssel, de meghoztam az új részt. Remélem, hogy maradtak még olvasóim. :D Ha van kedvetek akkor csatlakozzatok a facebook csoporthoz: https://www.facebook.com/groups/795256867261713/?ref=bookmarks

Nem is húzom tovább az időt. Mindenkinek jó olvasást.

Csöndben ültünk a nappaliban. Mindenki nézett ki a fejéből. Majd csengettek. Senki nem mozdult meg. Újra csengettek.
- Kinyitom - mondtam a srácoknak. Akik egy bólintással mindent elintéztek. Szememet megforgatva mentem ajtót nyitni.
- Szia. Én Sophia Smith vagyok. Ő pedig itt Eleanor Calder. Liam és Louis itthon van? - kérdezte Sophia. Én pedig sokkolt állapotban álltam az ajtóban és az előttem álló két lányt néztem. Oké nekem ezt még felkel dolgoznom.
- Minden rendben? - kérdezte Eleanor.
- I.... Ig.... Igen - néztem rá mosolyogva. - Gyertek be. Liam és Louis a nappaliban vannak - álltam félre az ajtóból.
- Hogy hívnak? - kérdezte Sophia mikor bejöttek.
- Regina Kövesi - mondtam
- Szép név. De tuti nem angol - nevetett Eleanor.
- Nem. Nem az. Magyarországról jöttem. - mondtam majd elindultunk a nappaliba.
- Louis Liam titeket keresnek - mondtam és már ültem is le Calum mellé, hogy a két említett észre vegye a barátnőiket. A lányok oda rohantak a fiúkhoz és egy csókkal köszöntötték őket. Én ezen csak mosolyogni tudtam.
- Nekem miért nincs pasim? - kérdezte Szandi és a mondat végénél rá vágott egyet a combomra.
- Idővel lesz pasid. Meg mi lenne ha a saját combodat csapkodnád? - kérdeztem tőle.
- Jaj Regi te könnyen beszélsz. Te nem akarsz pasit mert......
- Mert  megvan rá az okom, hogy miért nem akarok magamnak pasit. Meg egyébként is 15 leszek. Én nekem nem a pasik körül forog az agyam. - néztem rá. A többiek pedig csöndben figyelték a beszélgetésünket.
- Tudod, soha nem foglak megérteni - rázta a fejét lemondóan Szandi.
- Ácsi.... Ácsi.... Ácsi. Én ott leragadtam, hogy te nem akarsz pasit - mutatott rám Eleanor - mégis milyen lány nem akar pasit? - tette fel a költői kérdést.
- Olyan mint én - mondtam egyszerűen.
- De miért nem? - kérdezte Jade
- Azért mert...... - és itt elgondolkoztam, hogy miért is nem akarok pasit. Alig ismerem őket. Nem akarom nekik elmondani, hogy apám miatt nem akarok pasit. Mert ahogy viselkedett velem 6 éves koromtól 14 éves koromig az felépített bennem egy falat amin nem engedek át egy fiút sem. Olyanokon mentem keresztül az elmúlt 8 évben amiket a legrosszabb ellenségeimnek sem kívánnék. Kitartóan küzdöttem azért, hogy anyához kerüljek. Kijövök Londonba nyaralni és elveszítem az egész családom. - ...... mert nem - suttogtam. Majd a földet kezdtem el tanulmányozni. Újra lejátszódott előttem minden rossz amit át éltem apámnál.
- Minden rendben? - hozott vissza a valóságba Perrie hangja
- Igen. Mért kérded? - néztem rá
- Azért, mert sírsz - mondta Tris
- Mi? - kérdeztem rá. Bár elsőre is megértettem. Arcomról letöröltem a könnyeim.
- Miért érzem azt, hogy valamit nem mondasz el nekünk? - kérdezte Luke
- Mert jól érzed - mondtam majd felálltam és kimentem a kertbe. Tudtam, hogy csak idő kérdése és utánam jönnek. De mégis örültem egy kis csendnek. Leültem a hinta ágyra és csak néztem ki a fejemből.

Félve indultam haza az iskolából. Nem azért, mert rossz jegyet viszek haza. Hanem azért, mert apám is bármelyik pillanatban haza érhet. Tiszta szívemből utálom. Akármilyen lassan próbáltam haza menni nem ment. Így is 15 perc alatt haza értem. Gyorsan bementem a szobámba és lepakoltam. Majd kimentem a konyhába ahol a nevelő anyám ült és cigizett. Legszívesebben én is ezt tettem volna, de akkor lebukok. 
- Itthon van ? - kérdeztem 
- Még nincs - mondta. A testem minden egyes négyzetcentiméterre remegett. 
- Félek - suttogtam
- Elhiszem - mondta. Bementem a szobámba és neki láttam a házim megírásának. Amint végeztem a házimmal elmentem fürödni, majd lefeküdtem aludni. Éjszaka kiabálásra keltem. Apám már megint a nevelőanyámmal veszekedett. 
- Gyülöllek takaródj el innen - kiabálta apám
- Akkor viszem a három gyerekem is - mondta a nevelőanyám
- Őket nem viszed sehova.
- De igen
- Könnyebb lenne, ha leszúrnék mindenkit a picsába és magammal is végeznék - kiabálta apám. Én pedig remegni kezdtem. Mi van akkor ha tényleg meg csinálja? A könnyeim utat törtek maguknak. Én pedig hagytam őket lefolyni az arcomon. Lehunytam a szemem és lassan elaludtam. Álmomban a házunk előtt voltam. Apám közeledett felém egy késsel a kezében. Futni kezdtem és ő futott utánam. Megbotlottam a lábamban és hasra estem. Megfordultam és apám előttem állt. Egy hirtelen mozdulattal belém szúrta a kést. Tisztán éreztem ahogy belém nyomja és forgatja.

- Regi... Regi... - rázott meg a vállamnál fogva Szandi. Rá néztem és ekkor vettem észre, hogy mindenki előttem áll és aggodóan néznek rám. Nem értettem miért néznek így rám. Nem értettem semmit egészen addig míg egy könnycsepp le nem folyt az arcomon.
- Minden rendben? - kérdezte Sophia.
- Igen - mosolyogtam. Szerencsémre nem piszkáltak tovább. Niall kitalálta, hogy játszunk valamit. Mire a fiúk felkaptak minket és rohanni kezdtek velünk. Szandit Harry kapta föl. Perriet Zayn. Sophit Liam. Eleanort Louis. Jadet Calum. Jesyt James. Leight Mickey. Engem pedig Brad kapott fel.
- Mi az? Ennyire félsz? - kérdezte Brad nevetve. Én pedig csak jobban bújtam hozzá.
- Úgy futsz mint egy állat. Így egyértelmű, hogy félek - mondtam neki nevetve. Nem sokkal később már szilárd talajt éreztem a lábam alatt.
- Ez a pálya tisztára hasonlít az ezek megörültekéhez - mondtam nevetve
- Egyet értek - mondta Szandi.
- Lányok gyertek ezt vegyétek fel - mondta Louis és a kezünkbe nyomot egy lila testhez simuló  mintás ruhát. Plusz egy hozzá tartózó cipőt. Mi pedig a lányokkal elmentünk felöltözni. Mikor vissza mentünk a fiúk negyede is ilyen testhez simuló ruhában volt.
- Köszöntök mindenkit. Nos mint mindig ma is eljött a nagy nap egy újabb megmérettetéshez. Lányok a fiúk ellen. - mondta Louis. 
- És  a rózsaszín jaguárok már tülkön ülnek - vette át a szót Luke mi pedig a lányokkal fulladoztunk a nevetéstől. Ugyan is a fiúk voltak a rózsaszín jaguárok. Mi pedig a lányokkal a lila békák. A lány csapatban az összes lány benne van. A fiú csapatban Zayn, Liam, Niall, Brad, Mickey, James, Calum és Harry volt.
- Készen álltok az első feladatra? - kérdezte Luke.
- Igen - kiabáltuk.
- Akkor következik az ember... - kezdte Luke
- Teke - fejezte be Louis. Perrie kezdte akit a fiúk jó alaposan bekentek vazelinnel, hogy csússzon. Majd neki futott ugrott és csúszott. A 30 bábuból 25-öt ledöntött. Így 25 pontunk lett. Ez tisztára olyan mint az ezek meg örültek. Perrie után következett Zayn. Aki csak 6 bábut tudott ledönteni. Majd szépen sorba mentünk. 
- Regi te jössz - mondta Luke mosolyogva. Bekente az egész testemet vazelinnel. Mindenre számítottam csak arra nem, hogy az egyik vödör vazelint a képembe önti. Megfordított. Én pedig futni kezdtem. Majd ugrottam és csúsztam. Tök fura volt. 28 bábut döntöttem le. Így nekünk lányoknak lett 95 pontunk. Utánam Brad csúszott. Aki szint úgy mint én 28 bábut döntött le. De a fiúk 3 ponttal lemaradtak.
- Nos skacok milyen volt az első kör? - kérdezte Luke
- Élvezted, hogy a képembe öntötted a vazelint mi? - kérdeztem tőle nevetve.
- Ki ne élvezte volna - nézet rám.
- Remélem, hogy kifújtátok magatokat és tudtok gondolkodni. Ugyan is következik a tojás - kezdte Louis
- Kvíz - fejezte be Luke. Perrie és Zayn kezdte. 
- Figyeltek? - kérdezte Luke. Mire Perrie egyből a fejéhez vágott egy tojást.
- Igen - mondta
- Oké de ez még nem volt kérdés - nevetett Louis.
- Az első kérdés. Mi Zayn kedvenc zenéje? - kérdezte Luke. Perrie és Zayn egyszerre vágta a fejéhez a tojást.
- Michael Jackson Thriller - kiabálta Perrie és Zayn majdnem egyszerre. De Perrie hamarabb kezdte el és fejezte be mint Zayn.
- A válasz helyes. És a lila békák megszerezték az első pontjukat.
- Ez az - ugráltunk össze vissza a lányokkal és biztattuk Perriet, hogy csak így tovább. Mindenkin jót röhögtünk. 
- Regi Brad ti jöttök - mondta nevetve Louis.
- Első kérdés. Mikor alakult meg a One Direction? Időt is kérünk -mondta Luke. Én pedig azonnal a fejemhez vágtam a tojást. Nem volt kellemes érzés amikor szét tört a fejemen.
- 2010. Július. 23 20:22 - mondtam. Csak reménykedtem, hogy jót válaszoltam ugyan is nem gondoltam át rendesen.
- A válasz helyes - mondta Louis. Egy csomó hülye kérdést tettek fel. Mint például, miért december 24-én van Louis szülinapja. Mi meg Brad-dal szét törtük a fejünkön a tojást és neki álltunk gondolkodni, hogy miért is akkor van a szülinapja. Aztán nekem előbb leesett, mint Bradnak. Hogy Louisnak azért van december 24-én szülinapja mert akkor született. Itt persze mindenki szakadt a röhögéstől. Aztán úgy döntöttünk, hogy abba hagyjuk ezt a játékot. Vissza mentünk a házba. Én persze egyből a szobámba mentem és zenét hallgattam. Nem tudom, hogy meddig csinálhattam ezt de nem is érdekelt. Mindent eltudtam ilyenkor felejteni. Nekem pedig ez sokat jelentett. Kikapcsoltam a zenét és lementem a konyhába inni. Azt hittem, hogy egyedül leszek a konyhában ugyan is este 11 is elmúlt. Louis ült az asztalnál kezében egy Whiskey-s üveggel aminek a három negyede hiányzott. Az asztalon még volt három szeszes üveg aminek hiányzott a tartalma.
- Louis mi a baj? - kérdeztem. Rossz bőrben volt.
- Eleanorral szakítottunk. 
- Még is miért?
- Mit számít az? Te úgy se értenéd - nézett rám. 
- Hidd el, hogy érteném - mondtam miközben kihúztam a mellette lévő széket és leültem mellé.
- Nem fogod fel, hogy nem értenéd? - nézett rám és kezdte egyre jobban felvinni a hangját.
- Mit nem értenék azon, hogy a Modest nem akarja, hogy továbbra is együtt legyetek? - néztem rá. Mire inkább maga elé nézett.
- Törődj a saját életeddel Regi - mondta gúnyosan.
- Ahogy akarod - mondtam tök búnkon. Majd miközben felálltam kivertem a kezéből a Whiskey-s üveget. Majd fel mentem a szobámba.
  
Ezt a zenét hallgassátok miközben tovább olvassátok:


Másnap reggel hamar kidobott az ágy. Felöltöztem  és lementem a konyhába. Úgy döntöttem, hogy csinálok egy kis rántottát. Hamar kész lettem. Mire megterítettem mindenki az asztalnál ült. 
- Tessék - tettem le Louis elé egy tányér rántottát.
- Rántotta? Ez komoly? Nem tudsz valami mást csinálni? Én nem rántottát kértem - mondta tök búnkon.
- Én meg nem kértem csótányt a reggelimhez de még is itt van egy az asztalnál - néztem rá. A többiek pedig csöndben figyeltek minket. 
- Én ezt nem eszem meg - mondta Louis majd finnyásan eltolta maga elől a tányér rántottát. 
- Oh bocsásson meg Mr. Finnyás vagyok és nem eszek rántottát Tomlinson, hogy én lemertem ön elé tenni egy kibaszott tányér rántottát. - mondtam idegesen.
- Te nem vagy ide valósi. Mért nem mész vissza Magyarországra? Vagy miért nem mész el valahová máshová? - kérdezte kiabálva.
- Ezt a legkönnyebb mi? Elküldeni a másikat? Néz már magadba egy kicsit. Most folytatod a tegnap esti stílusodat. - kérdeztem tőle én is kiabálva. A többiek pedig ide oda kapkodták közöttünk a fejüket.
- Még is miért én nézzek magamba? Ha? Nem én voltam az aki oda ment a másikhoz és elkezdte a magán életéről kérdezgetni - mondta
- Te tényleg ennyire idióta vagy? Én csak segíteni akartam Louis. Nem tudom milyen az ha szakítanak veled, mert velem ez sohasem történt meg. De azt tudom, hogy milyen érzés az amikor önmagadba fojtód a bánatod. Amikor azt hiszed, hogy senkire sem számíthatsz. Amikor azt hiszed, hogy mindenki ellened van. Azt hiszed, hogy jobb lenne ha nem élnél többé. Tudom milyen érzés. Szerintem az nem a világ vége ha szakítanak veled. Jó nem azt mondom, hogy nem fáj, mert hát tuti, hogy fáj. Csak tudod mi a vicces? Hogy azok után amiken én az elmúlt 8 évben keresztül mentem még mindig mosolygok. És nekem több okom lett volna öngyilkosnak lennem. És nem egyszer megpróbáltam az lenni. Csak lebeszéltek róla. Azt mondták, hogy még jobb lehet az életem. Hogy egyszer sikerül végre eltűnnöm apámtól. Hogy egyszer jobbra fordul az életem. És egy valamit sosem fogsz tudni felfogni. Azt, hogy te voltál az aki megmentette az életem. - néztem rá zokogva. Idő közben felálltam az asztaltól és úgy magyaráztam neki. Az utolsó mondatnál felkapta a fejét és engem nézett. Nem volt már dühös. - Nem tudod, hogy mit tettél amikor elindultál a X-factorban. Hogy amikor megismertelek mennyire másképp láttam a világot. De a legviccesebb az, hogy amikor a videó klipjeiteket vagy a videó naplótokat néztem úgy éreztem, hogy velem vagytok. Hogy rátok számíthatok. Olyat tettetek amire kevés ember képes. És ezt soha nem fogom tudni nektek meghálálni. - zokogtam. Ő pedig csöndben ült és engem nézett. - Egy hónappal ezelőtt még ölni tudtam volna azért, hogy lássalak titeket élőben, vagy hogy tudjak veletek beszélni. Vagy hogy megöleljetek. Hogy rám mosolyogjatok. És most mi van? Egy házban lakok veletek. Most pedig veled veszekszem. - mondtam neki. Majd felrohantam a szobámba. Becsuktam a szobám ajtaját és oda mentem a bőröndömhöz. Kivettem belőle a cigis dobozom és az öngyújtóm. Elővettem egy szál cigit a dobozból majd az ajkaim közé raktam.
- Ez most komoly? - kérdezte Louis a hátam mögül. Kissé megijedtem.
- Igen - mondtam majd meggyújtottam a cigit. Szívtam belőle egyet majd el vettem a számtól. Vettem egy mély levegőt és kifújtam a füstöt. Louis pedig végig nézte.
- Nem engedhettem, hogy ezt csináld - rázta a fejét majd egy lépést felém tett.
- Nem kértem rá engedélyt - mondtam majd egy újabbat szívtam a cigiből. Louis pedig újra végig nézte a cselekedetem. 
- Kérsz? - néztem rá. - Tudom, hogy kérsz. Mind ketten idegesek vagyunk. Ilyenkor pedig rá szoktál 
gyújtani, ahogy én is - mondtam majd felé nyújtottam a cigivel teli töltött dobozt.   
- Köszi - mondta majd kivett egy szálat és ő is rá gyújtott. 
- Pontosan mióta is dohányzol? - kérdezte
- 2 éve. De még nem szoktam rá - mondtam. Ő pedig eloltotta a cigijét és kiment. Körül-belül 2-szer szívott bele. Tanulság. Ne adj Louis Tomlinsonnak cigit, mert nem fogja elszívni.
Nem sokkal később Perrieék jöttek be a szobámba. És az előbbi kis vitánkról kérdezősködtek.
- Igaza van Louisnak én nem vagyok ide valósi - ráztam a fejem miközben kinéztem az ablakon
- Jaj Regi ne butáskodj - mondta Jesy.
- Nem ez az igazság. - mondtam. Majd ajtó csukódást hallottam. Megfordultam. Egyedül voltam a szobámban. Minden olyan zavaros lett körülöttem. Kibontom a csomagot. És nem szólok a többieknek. Oda mentem a csomaghoz és leültem vele a földre.
- Most vagy soha - mondtam és a csomagot kibontottam. A játék pedig kezdetét vette. Egy könyv volt benne és egy kis papír.
  A papíron pedig ez állt:
Sok minden történt az elmúlt időben veled.
Család tagjaid elmentek.
A csomag kibontva.
A játék pedig el indítva.
A feladatod egyszerű
Keresd a barátot akire számíthatsz.
Keresd az utat amin elindulhatsz.
A következő levél közelebb van mint hinnéd.
Egy olyan személynél van akiről te nem is hinnéd
Lehet, hogy akire te most gondolsz nem az a személy.
 
Jó szórakozást a játékhoz. 
 
A következő rész tartalmából:
 
.........
- Mind ketten rossz bőrben vannak - mondta Calum Louisra és rám célozva
- Még is mit kéne tennünk? - kérdezte Liam
 
.........
- Jössz velem kocsikázni? - kérdezte Harry mosolyogva. Olyan aranyosak a srácok, hogy próbálnak felvidítani.
- Persze - mondtam mosolyogva
 
.............
- Nos tudod merre kell haza menni. Tudod, hogy kell elindítani a kocsit. Szóval jó utat hazafelé - mondta Harry majd be szállt a Taxiba és engem itt hagyott. 
 
..........
- Az anyádat lőjed már baszdmeg ne engem - kiabáltam miközben egyfolytában lőtték a kocsit.
 
.........
Velem szemben jött egy kocsi. Nem úgy látszott mint aki meg akar állni. Mögöttem is jött egy kocsi. Tuti, hogy meg akarnak ölni. Nincs más választásom. Kinyitottam az ajtót és kiugrottam a mozgó járműből. Ha valaki azt hiszi, hogy meg úsztam sebek és zúzódások nélkül akkor ő rosszul hiszi. Ez nem egy film ahol kiugrasz a mozgó járműből és ép bőrrel mindent megúszol. 
 
  
 
       

2015. augusztus 24., hétfő

4.rész

Sziasztok. Meg is jöttem az új résszel. Remélem, hogy tetszeni fog. Jó olvasást mindenkinek.
U.I.: Ha van kedvetek csatlakozzatok a facebook csoporthoz. https://www.facebook.com/groups/795256867261713/?ref=bookmarks 
U.I.2: Aki jóban van a PhotoShoppal és tudna nekem segíteni az facebookon jelezzen valahogy. De csak akkor ha nem zavarja, hogy ha többször kérek tőle segítséget. puszi mindenkinek. :* Regi xx

Mindenki engem nézett. Hogy mondjam el nekik? Most jól benne vagyok a szarban.
- Na jó az a szitu, hogy amíg ti próbán voltatok én kaptam egy csomagot meg egy levelet. A levélben az állt, hogy a szüleim halottak, de van számomra egy játékuk. Ami veszélyes és ha elkezdtem játszani akkor be is kell fejeznem akár milyen veszélyes. De a csomagot még nem bontottam ki. Mert ha kibontom akkor kezdetét veszi a játék. - mondtam el a történetet. Mire Szandin kívül mindenki értetlen fejet vágva nézett rám. Liam mondott valamit, de nem tudom, hogy mit.
- Elnézést - mondtam és már mentem is föl a szobámba. Elő vettem a szótáram és tanulni kezdtem. Hangzavar ide vagy oda. Így nem tudom elmondani a srácoknak azt, hogy mi a szitu. Alig telt el pár perc mikor Szandi jött be az ajtón.
- Mit csinálsz? - kérdezte
- Tanulom az angolt. - mondtam.
- Olyan nehéz ez az egész - nézett rám.
- Tudom - mondtam. Ezután nem beszéltünk. Mind a ketten a szótárt bújtuk. De hamar be kellett látnunk, hogy az angolt leginkább úgy tudjuk megtanulni, hogy ha angolok vesznek körül. A szótár erre nem jó. Újra elő vettem a levelet. Megfordítottam és akkor vettem észre, hogy a hátulján angolul van oda írva az ami elől magyarul van. Kínomban elnevettem magam. Kezemben a levéllel lementem a nappaliba ahol még mindig ott voltak a többiek. Nem szóltam egy szót sem csak át nyújtottam Liamnak a levelet. Csönd lett a nappaliban.
- Jesszusom - suttogta Liam mikor elolvasta. Rám nézett de nem szólt egy szót sem. Felállt a fotelből és kitárta a karjait. Oda mentem és megöleltem. Tartanom kellett magam. Nem akartam a többiek előtt sírni. Liam a hátamat simogatta. Csipogás törte meg az ölelkezésünket. Egy értesítésem jött Gmail-on, hogy Emma Fodor feltöltött egy videót. Akkor nézzük meg. A videó címe ez volt: One Direction ft Zayn Malik | Legendák.


Leültem a fotelba és elindítottam a videót. Már az első mondat elolvasása közben könnyek gyűltek a szemembe. Amikor el indult a dal a srácok felkapták a fejüket. Én pedig csak néztem a videót miközben megállás nélkül gördültek le az arcomon a kövér könnycseppek. De legalább most van mire rá fognom a könnyeket. Bár igaz, hogy a videó siratott meg. Mikor vége lett a videónak még akkor is hullottak a könnyeim.
- Hé kicsi lány mi a baj? - kérdezte Zayn. Rá néztem. Elmosolyodtam és a könnyeim újra hullani kezdtek. Végig néztem az öt srácon. Az öt srácon akik megváltoztatták az életem. Akik ott voltak velem a legrosszabb napjaimon is. És képesek voltak a dalaikkal mosolyt csalni az arcomra. Megváltoztatták az életemet a zenéikkel. 1 hónapja még ölni tudtam volna azért, hogy lássam őket. De most. Most minden más. Minden nap látom őket. Ölelhetem őket. Beszélhetek velük. És tudom, hogy más lány most szívesen lenne a helyemben. Egy koncertjükre se tudtam elmenni. Éjszakákat sírtam végig a zenéjüket hallgatva mikor apám rosszul bánt velem. Nem egyszer próbáltam öngyilkos lenni. De nem ejtettem magamon akkora sebeket. Mert példát mutattak. Hogy az életünk jobb lehet. Csak ki kell várni az idejét. Még mindig hullottak a könnyeim. Eluralkodót rajtam a kísértés, hogy meg nézzek még egy videót. Ez pedig nem volt más mint: Niall Horan - Csillag.


 Amint el indult a zene mindenki csöndbe lett és engem figyelt. De én nem szóltam egy szót sem. Csöndben ültem a fotelban és néztem a videót. Niall felkapta a fejét amikor az X-factoros kis videóból egy kis részlet ment. Utána a nevetése következett majd a hangja. Nekem pedig megállás nélkül folytak a könnyeim. Amint vége lett a videónak a telefonomat leraktam a dohányzó asztalra. 
- Minden rendben? - kérdezte Luke
- Igen - mondtam nevetve de a könnyeim még mindig az arcomat szántották. Tuti hülyének nézhetek ki, hogy nevetek és sírok egyben. Arcomat két tenyerembe temettem. 
- Biztos minden rendben? - kérdezte Brad
- Igen - mondtam miközben letöröltem a könnyeim.
- Miért sírtál? - kérdezte Jade
- Csak megnéztem két olyan videót ami megsiratott ennyi - mondtam. Niall megpaskolta maga mellett a kanapét jelezve, hogy üljek oda. Amint leültem ő egyből meg is ölelt. Amit én viszonoztam. 
- És én ki maradok? - kérdezte felháborodva mellőlem Harry.
- Na gyere ide - mondtam majd megöleltem. 
- Regi segíts - kiabálta Szandi valamelyik fotelből.
- Még is miben? - kérdeztem
- Játszok egy One Directionos GyorsKvíz nevezetű játékkal, de én nem tudom egyikre se a választ. - kiabálta.
- Rendben segítek - forgattam meg a szemem.
- Ez Louis-os - mondta.
- Nos lássuk mit tudsz rólam - mondta gonoszul mosolyogva Louis
- Hidd el sok mindent. Troy. - mondtam mire mindenki furán nézett rám.
- William - javított ki Louis 
- Eredeti neved Louis Troy Austin - mondtam neki nevetve - csak a nevelő apád vezetéknevét fel vetted így lett a neved Louis William Tomlinson. 
- Tényleg tudsz valamit - nézet rám elismerően.
- Oké. Mehet a játék? - kérdezte Szandi
- Igen - mondtam
- Mi Louis kedvenc étele? Káposzta, krumpli, hagyma vagy répa?
- Répa - mondtam nevetve.
- Helyes - mondta Szandi - Következő kérdés. Mitől fél Louis? Felhőktől, víztől, kanalaktól vagy élő galamboktól?
- Élő galamboktól
- Ez is helyes. Következő kérdés. Louis melyik sport egyesületnél lett leigazolt játékos? Manchester United, Doncaster Rovers, FC Barcelona vagy Real Madrid?
- Doncaster Rovers 
- Kezdek félni tőled - mondta Louis. 
- Nyugi a többiekről is tudok egyet s mást. 
- Oké. Következő kérdés. Ki Louis barátnője? Lou Tasdela, Eleunor Jane Calder, Eleanor Jane Calder vagy Eleanor Jade Calder?
- Eleanor Jane Calder.
- Helyes. Következő. Melyik NEM Louis beceneve? Tommo, DaddyDirectioner, OurSuperMan vagy BooBear?
- DaddyDirectioner mivel az Liam beceneve - mondtam
- Helyes. Mikor született Louis? 1994. augusztus 19, 1990. január 2, 1991. december 24 vagy 1992. december 4?
- 1991, december 24-én
- Helyes. Mi Louis lételeme? A vicc, a veszély, a vita vagy a kedvetlenség?
- Egyértelmű. A vicc
- Helyes. Ez melyik klipben található? - kérdezte és megmutatta a képet. Amin a srácok táncolnak a háttérben pedig a lányok az asztalon állnak.
- Best Song Ever.
- Louis-nak melyik lányok jönnek be?
- Akik szeretik a sárga répát.
- Kicsoda Kevin?
- Louis kitömött galambja.
- Oké. Ez most mind az öt fiúról fog szólni.
- Na erre kíváncsi vagyok - mondta Harry
- Én is - értet egyet vele Liam Niall és Zayn. Louis már tapasztalta.
- Félelmetes vagy. Mondták már? - nézett rám Louis.
- Igen - mondtam neki mosolyogva.
- Oké. Akkor kezdjük. Milyen volt Liam halloweeni jelmeze?
- Batman - mondtam vállat rántva
- Mi volt Harry első kutyájának neve?
- Max
- Tényleg félelmetes vagy - nézett rám Harry.
- Mikor jelenik meg az első dokumentum film róluk?
- 2013
- Mit vett Liam Daniellenek együtt létük alatt?
- Kocsit.
- Ezeket honnan tudod? -kérdezte Liam
- Ha rajongsz valakiért akkor arról tudsz mindent. - néztem rá nevetve
- Ki volt Harry ihletője?
- Coldplay
- Mi Harry kedvenc állata?
- Macska
- Ki az ír a bandában?
- Niall Horan
- Milyen nemzetiségűek perelték be a One Directiont névlopásért? 
- Amerikaiak. Tényleg bepereltek titeket az Amerikaiak? - néztem a fiúkra
- Aha - mondták nevetve.
- Mi Liam csillag jegye?
- Szűz - kiabáltam olyan hangosan amennyire csak tudtam. 
- Ezt nem kell kikiabálni - szólt rám Liam. 
- Örök Szűz vagy - mondtam nevetve.
- Haha nagyon vicces - gúnyolódott 
- Na jó menyünk tovább - szólt közbe Szandi - Kit hívott meg Justin Bieber a bandából az egyik klip forgatására? 
- Fogadjunk 5 fontban, hogy úgy se tudja - mondta Louis Harrynek
- Rendben - mondta Harry
- Niallt - mondtam majd Louisra néztem aki épp akkor nyújtotta át Harrynek az 5 fontot.
- Oké. Akkor most Zayn Malikról kérdezek
- Na erre kíváncsi vagyok - mondta Zayn.
- Még jó, hogy rólunk nem kérdez semmit - mondta nevetve Luke Bradnek.
- Zayn szerint az ideális nő.....
- Megan Fox
- Hogy hívják a szüleit?
- Tricia és Yaser
- Hogy hívják a három testvérét?
- Doniya, Walihya és Safaa
- Milyen színű a szeme?
- Barna
- Mikor született?
- 1993. 01. 12
- Mit imád Zayn?
- Csokoládét
- Hol született?
- Bradford
- Ki a példa képe?
- A popkirály 
- Olyan nincs is itt - mondta Szandi. Mire Zayn és én egyszerre kezdtünk el nevetni
- Ti most min nevettek? - kérdezte Perrie
- Zayn példaképe Michael Jackson. Hol voltál amikor róla beszéltem neked? - kérdeztem Szandit
- Valószínűleg másra gondoltam - mondta mosolyogva  
- Na jó. Következő kérdés. Mi a teljes neve Zayn Maliknak?
- Zayn Jawadd Malik
- Egyszer egy rajongó megdicsérte a ......, és ezért ő neki adta
- A kalapját 
- Akkor most jöjjön egy Little Mixes 
- Muszály? - néztem Szandira
- Én nem bánnám, hogy ha ezt most ki hagynánk - mondta Jade
- Rendben - mondta Szandi  

Sziasztok. Nem szokásom a részek után írni. Remélem, hogy tetszett ez a rész is. Ha igen akkor hagyatok magatok után nyomott.

A következő rész tartalmából:

......
- Ez a pálya tisztára hasonlít az ezek megörültekéhez - mondtam nevetve

............
- Köszöntök mindenkit. Nos mint mindig ma is eljött a nagy nap egy újabb megmérettetéshez. Lányok a fiúk ellen. - mondta Louis. 
- És  a rózsaszín jaguárok már tülkön ülnek - vette át a szót Luke mi pedig a lányokkal fulladoztunk a nevetéstől.

........
- Louis mi a baj? - kérdeztem. Rossz bőrben volt.
- Eleanorral szakítottunk. 
- Még is miért?
- Mi számít az? Te úgy se értenéd

...........
- Tessék - tettem le Louis elé egy tányér rántottát.
- Rántotta? Ez komoly? Nem tudsz valami mást csinálni? Én nem rántottát kértem - mondta tök búnkon.
- Én meg nem kértem csótányt a reggelimhez de még is itt van egy az asztalnál - néztem rá. A többiek pedig csöndben figyeltek minket.

..........
- Igaza van Louisnak én nem vagyok ide valósi - ráztam a fejem miközben kinéztem az ablakon
- Jaj Regi ne butáskodj - mondta Jesy.

...........
- Most vagy soha - mondtam és a csomagot kibontottam. A játék pedig kezdetét vette. 

2015. augusztus 14., péntek

3.rész

Sziasztok! Itt van az új rész. Sajnálom, hogy nem tudtam egy hétig új részt hozni. Kárpótlásul extra hosszú részt írtam nektek. 

A Refrénnél előre hátra ingattuk a fejünket, mintha ez valami rock zene lenne. Szandi pedig egy kicsit nagyobb erővel lökte hátra a fejét és be vágta a falba onnan vissza pattant és lefejelte az éjjeli szekrényét majd a bőröndjét és onnan a földet. Na ezt nézze végig valaki úgy, hogy nem röhögi el magát.
- A'szem csillagokat látok - mondta. Én pedig még jobban elkezdtem röhögni.
Lábdobogást hallottam. Majd megjelentek a  srácok. Hol Szandira hol pedig rám néztek.
- Mi történt? - kérdezte Ashton
- Szandival énekeltük a Steal My Girlt-öt. A refrénnél előre-hátra ingattuk a fejünket mintha ez egy Rock zene lenne. Szandi a kelleténél kicsit jobban ingatta a fejét. Szandi feje találkozott a fallal, majd az éjjeli szekrénnyel utána a bőrönddel és végül a földdel - mondtam nekik és a végén újra rám tört a nevetés. Nagy nehezen lenyugodtam és elköszöntem Szanditól. Be mentem a szobámba elő kaptam valami pizsamának valót és elmentem zuhanyozni. Levetkőztem és beálltam a zuhany alá. Tuti, hogy csak álmodom. Én ebben biztos vagyok. Ki jöttem Londonba és egyből az fogad, hogy a kedvenc bandáimmal élek együtt. Elzártam a vizet. Majd kiszálltam a kabinból. Meg törölköztem és felöltöztem. Befeküdtem az ágyba és egyből el nyomott az álom.

Másnap reggel mikor felkeltem elég nagy volt a csend. Felültem az ágyban.
- Nem álom volt - suttogtam magam elé. Oda mentem a gardróbomhoz és ki vettem egy fekete rövid gatyát és egy sötétkék pólót. Felöltöztem majd megfésülködtem. Lementem a konyhába. Senki nem volt ott. Majd csöngettek. Rá néztem a fali órára ami 10 órát mutatott. Várnánk valakit? Nem hinném. Mindegy. Kinyitottam az ajtót. Egy 20 éves srác állt előttem.
- Jó reggelt. Ön Regina Kö... Kö... - próbálkozott a nevem kiejtésével.
- Jó reggelt. Igen én vagyok Regina Kövesi. Miben segíthetek? -kérdeztem mosolyogva.
- Csomagja jött és egy levele - mondta majd egy kis dobozt és levelet adott át.
- Itt írja alá - mutatott a kezében tartott lapra. Alá írtam majd a csomaggal és a levéllel a kezemben fel mentem a szobámba. Ki küldhette ezt a csomagot? És honnan tudta, hogy én itt vagyok?  Nagyon rossz elő érzetem van a csomaggal és a levéllel kapcsolatban.
- Nem kéne kinyitnom - mondogattam magamnak. De a kíváncsiság úrrá lett rajtam. Először a levelet bontottam ki.
Ez állt benne:                                     
Regi!

Amikor ezt a levelet olvasod mi már halottak leszünk. Ki engedtünk Londonba, de csak is azért, hogy megvédjünk. Egy játékunk van számodra. Az összes családtagod és ismerősöd benne van ebben a játékban. Minden kérdésedre választ fogsz kapni. Megígérem. De egy valamit jegyez meg! Nem jöhettek vissza Magyarországra! Túl veszélyes. Ha készen állsz a játékra akkor nyisd ki a csomagod. De ha neki álltál a játéknak akkor be kell fejezned. Akármilyen veszélyes is lesz. 

Szeretlek:Anya, Robi

Könnyek gyűltek a  szemembe. Ez csak egy rossz vicc ugye? A levél borítékában volt még valami. Egy vers. Elolvastam és a könnyeim utat törtek maguknak.

Egy magányos anya szavai...

Megszültelek és neveltelek,
De mégsem érdekellek már tégedet,
Anyai szívem annyira fáj,
És úgy gyötör engem a magány,
Könnyes szemmel az ajtót nézem.
Háta betoppansz rajta végre.
Hogy meghallom végre hangod:
"Anya nézd itt vagyok!"

Megszültelek és neveltelek,
De mégis könnyes az én szemem.
Mert magányosan élem öreg napjaim,
És nem hallok mást,
Csak a csend hangjait.
De ha majd egyszer nem leszek Drága Gyermekem.
Akkor fogsz majd hiányolni engemet.
De addig míg én itt vagyok,
Várom, hogy az ajtón bekopogj.

Sírtam. Megállás nélkül. Nem mondtam neki elégszer azt, hogy szerettem. Miért kell nekem folyton szenvednem? Végre anyához kerültem és még is elveszi tőlem őt az Isten. Végre lehetett volna egy boldog életem.
- Jó regge... - jött be Szandi a szobámba, de mikor meglátta könny áztatta arcom egyből csöndbe lett. Becsukta maga után az ajtót. Majd mellém ült.
- Regi mi történt? - kérdezte. Nem válaszoltam. Kezébe nyomtam a levelet és a verset. Szandi pedig elkezdte olvasni. A telefonom hirtelen megcsörrent. Oda mentem és megnéztem, hogy ki hív.
- Ki az? - kérdezte Szandi.
- Ismeretlen
- Felveszed? 
- Igen - mondtam majd felvettem a készüléket.
- Igen?
- Szia Regi - hallottam meg egy mély férfias hangot. De nem ismertem fel.
- Mit akar? - kérdeztem
- Csak annyit, hogy üzend meg a barátnődnek, hogy a temetőben meglátogathatja a szüleit és testvéreit. Ugyan úgy ahogy te is. 
- Te.. tessék? - kérdeztem
- Csak ennyit akartam. - azzal letette. 
- Mit akart? - nézett rám Szandi. Rá néztem de nem válaszoltam.

Ebédnél mindenki csendben ült. Hol rám hol pedig Szandira néztek.
- Történt valami míg mi próbán voltunk? - kérdezte Liam
- Nem - mondtam miközben a tányéromban lévő ételt piszkáltam a villámmal. 
- Regi egyél. Nem is ettél még az ebédedből - mondta kedvesen Jade.
- Nem vagyok éhes.
- Akkor meg még is minek ülsz itt az asztalnál? - kérdezte Louis bunkón.
- Neked még is mi bajod?
- Anyádékkal is mindig ezt csináltad? - kérdezte figyelmen kívül hagyva az előbbi kérdésem. Felálltam az asztaltól és amilyen gyorsan csak tudtam felmentem a szobámba.

Lent az asztalnál mindenki csúnyán nézett Louisra.
- Mi volt ez Louis? - kérdezte Harry
- Mi mi volt? - nézett Harryre értetlenül.
- Nem látod, hogy valami miatt szomorú - kérdezte James.
- Megyek beszélek vele - mondta Szandi és már jött is fel a szobámba.

- Hát te mit csinálsz? - kérdezte Szandi amikor beért a szobámba.
- Zárd be az ajtót - mondtam figyelmen kívül hagyva az előbbi kérdését.
- Regi mit akarsz azzal a csomaggal csinálni?
- Ki bontom - rántottam vállat.
- Tessék? Te megörültél? Át gondoltad egyáltalán, hogy mi lesz akkor ha ki bontod? 
- Nem örültem meg. Kíváncsi vagyok arra, hogy kiölte meg a családom. Te nem vagy rá kíváncsi? - kérdeztem
- De igen.....
- Rendben akkor most még nem nyitom ki - mondtam 
- Oké. Le jössz a többiekhez?
- Igen - mosolyogtam rá. Amint leértünk mindenki ránk nézett.
- Regi - szólt Louis
- Igen? 
- Bocsi az előbbiért
- Semmi baj - mosolyogtam majd megöleltem.
- Mondjunk egymásnak vicceket - adta az ötletet Harry. Leültem az egyik egy személyes fotelba.
- Rendben ki kezdi? -kérdezte Luke
- Én - mondta Szandi. Mindenki Szandira figyelt.
- Mi a különbség a zsiráf és a krumpli között? - kérdezte
- Nem tudom - rázta a fejét Calum.
- Akkor ne menj piacra mert át basznak - nevetett Szandi.
- Regi most te jössz - nézett rám Tris
- Oké. Kop-kop
- Ki az? - kérdezte Niall
- Tomi
- Milyen Tomi? - kérdezte Zayn.
- Egyiptomi. - mindenki nevetett
- Miért nem kapott jogosítványt a gepárd?
- Na miért nem? - kérdezte Mikey
- Mert sosem állt meg a zebra előtt.
- Van még ilyen fárasztó vicced? - kérdezte Jesy
- Igen
- Akkor halljuk - mondta Connor
- Mit lát az űrhajós amikor elejti a kávés csészéjét? 
- Mit? - kérdezte Szandi
- Repülő csészealjat. - mondtam nevetve. Gondolataim pedig folyamatosan a csomagon jártak. Muszály lesz kibontanom. Meg kell tudnom az összes kérdésemre a választ. Meg akarom tudni, hogy ki vagy kik ölték meg a családomat? Telefonom újra csörögni kezdett. Megint egy ismeretlen szám hívott.
- Igen? - vettem fel a telefont
- Ön Kövesi Regina? - kérdezte egy férfi magyarul.
- Igen én vagyok - válaszoltam. Mire Szandin kívül mindenki értetlen fejjel nézett rám
- Meg kapta a levelet és a csomagot?
- Igen meg kaptam
- Rendben akkor..... Hé maga mit csinál itt? Eresszen el... Tegye le a fegyvert..... - majd egy lövés hang. Nem hallottam semmit. Rá néztem a telefonom képernyőjére. Letette.
- Ki kell bontanom a csomagot. - néztem Szandira
- Rendesen át gondoltad? - nézett rám.
- Igen
- Ugye tudod, hogy ha ki bontod akkor nincs vissza út?
- Igen tudom.
- Miről beszéltek? - nézett ránk Liam. Itt az ideje elmondani nekik a leveles ügyet. 


 


2015. augusztus 3., hétfő

2.rész

Sziasztok! Bocsi, hogy ennyit késtem az új résszel. Csak nyaralni voltam. Nem is húzom tovább az időt. Itt az új rész. Puszi mindenkinek: Regi xx

 Csurom vizesen bementem a lakásba. Majd fel a szobámba. Gyorsan átöltöztem, hajamat meg töröltem. Majd elő vettem az angol szótáramat. Leültem az író asztalhoz és neki álltam tanulni. Sajnos ez nem egy blog ahol a Magyar lány kimegy Angliába és egyből tudja az angolt. Ez nem ilyen egyszerű. Tanulni kell. Nem bírtam úgy tanulni, hogy fel hallattszódik a többiek nevetése. Elő kaptam a telefonom és a fülhallgatómat. A fülhallgató egyik felét a telefonba csatlakoztattam a másik két részét pedig a fülembe tettem. Be kapcsoltam az One Direction egyvelegemet. Night Changes volt az első szám. Zayn kezdte. Erről eszembe jutott az amikor megtudtam, hogy Zayn kilép a bandából. De ha kilépet és "rosszba van" a srácokkal akkor miért lakik velük? Miért viselkedik úgy velük mintha még mindig a bandában lenne? Próbáltam az előttem lévő angol szótárra koncentrálni. De nem tudtam. Miközben én fent voltam a szobámban és hallgattam a zenét a többiek is bejöttek az udvarról.
- Hol van Regi? - kérdezte Tristan
- Lehet, hogy a szobájában - rántott vállat Szandi - Megyek megnézem - azzal jött is a szobám ajtajához. Mivel zenét hallgattam nem hallottam, hogy Szandi kopog az ajtómon. Úgyhogy kis idő múlva mikor megunta, hogy kopog és senki nem nyit neki ajtót beengedte önmagát. Odajött hozzám és kihúzta a fülemből a fülhallgatót.
- Körül-belül négy percig kopogtam az ajtódon - szidott le.
-Jól van bocsi nem hallottam - néztem rá. Szandi pedig bosszús pillantást vetett felém.
- Ha már itt vagy mutatok neked pár dolgot - mosolyogtam rá
- Mit? - kérdezte
- Csak gyere utánam - mondtam miközben be kapcsoltam a hangfalakat és full-ra föl tekertem. Rá csatlakoztattam a telefonom és már bömbölt is a What Makes You Beautiful. Liam szövegét énekelve indultam el a gardróbom felé. Harry szövegénél kinyitottam a gardrób ajtaját majd intettem Szandinak, hogy jöjjön utánam. Zayn szövegét énekelve mentünk a fürdőbe. Szandi a szájához kapott mikor meglátta a Jakuzzi-t. Szandival meg fogtuk egymás kezét és amikor Harry egyedül énekelt mi is énekeltünk. Majd vissza mentünk a szobába és neki álltunk ugrálni. Sajnos pont a végére értünk be a szobába így hamar vége lett a dalnak. Aztán jött a One Thing. Észre se vettük, hogy a többiek is bent vannak a szobában és minket figyelnek.
- I've tried playing it cool
But when I'm looking at you
I can't ever be brave
Cause you make my heart race
- énekeltem teli torokból
- Shot me out of the sky
You're my kryptonite
You keep me making me weak
Yeah, frozen and can't breathe
- énekelte Szandi
Zayn részét ketten énekeltük. A Refrénnél ugráltunk. Majd hallottam ahogy tapsolnak. Megfordultam és akkor vettem észre, hogy a többiek bent vannak a szobámban és minket néznek. Rájuk mosolyogtam és intettem nekik, hogy jöjjenek ők is. Együtt kezdtünk el táncolni, ugrálni és énekelni.  Majd áram szünet lett. Pont amikor vége lett a zenének.
- Ne már. Pedig most jött volna a Live While We're Young - mondtam szomorúan.
- Lemegyünk tollasózni? - kérdezte Louis
- Igen -mondtuk egyszerre. Le mentünk az udvarra. Louis hozta az ütőket és a tollaslabdát. A többiek leültek.
- Tessék - adta a kezembe Louis az egyik ütött.
- Louis figyelj nem akarok ünnep rontó lenni, de ha netán kicsit nagyobbat ütök te a medencében fogsz landolni - vázoltam fel neki az észrevételem.
- Nem fogok - legyintett.
- De ha bele esel akkor ne mond, hogy nem szóltam - néztem rá. Ő pedig szervált. Vissza ütöttem neki. Nem tudom, hogy hanyadik menetet játszhatjuk, de az tudom, hogy nagyon fáj a hasam. Életemben nem nevettem ennyit, mint pár perce. Az egész úgy kezdődött, hogy Louis menőskődött, hogy ő milyen nagyot tud ütni. Fel dobta a labdát. Emelte az ütőt és ütőt. Csak hát a labda az ott maradt nála az ütője pedig elrepült. Hát itt mindenki szakadt a röhögéstől. Nehezen, de vissza dobtam Louisnak az ütőjét. Majd Luke és Perrie kétségbe esve oda kiáltották Louisnak, hogy eltűntek a répái. Louis pedig egyből feléjük nézet én pedig jól arcba találtam a labdával. Szegény Louis.
- Figyelj ütöm - kiáltottam oda neki
- Jöhet - kiáltott vissza. Igaz, hogy már alig láttunk hiszen este 11 is elmúlt. A konyhában éget a villany, de még az sem segített. Időközben vissza jött az áram. Elütöttem a labdát. Louis pedig futott, hogy vissza üsse, de mivel a labda a medencében landolt Louis pedig nem figyelt, hogy merre megy ezért bele esett a medencébe.
- Én meg mondtam, hogy bele fogsz esni - kiabáltam neki nevetve.
- Igen? - kérdezte és felém jött. A többiek már rég bent voltak a házban. Niallt pillantottam meg ahogy jön ki.
- Niall - kiáltottam majd rá ugrottam. - Segíts könyörgöm.
- Miért? - kérdezte nevetve.
- Mert most bele fogom vágni a medencébe - jött oda hozzánk Louis.
- Niall védj meg - bújtam hozzá még jobban. Louis elnevette magát és kivett Niall karjaiból.
- Nem foglak bele dobni mivel jéghideg a víz - mondta nevetve majd megölelt. Miután elengedett fel mentem Szandihoz. Ott ült az ágyán.
- Szia - mondtam neki
- Regi - ugrott rám. Leültem mellé az ágyra. Az ágy jobb oldalán van egy éjjeli szekrény. Az éjjeli szekrény mellett van Szandi bőröndje. Egymásra néztünk majd elkezdtük énekelni a Steal My Girl-öt. A Refrénnél előre hátra ingattuk a fejünket, mintha ez valami rock zene lenne. Szandi pedig egy kicsit nagyobb erővel lökte hátra a fejét és be vágta a falba onnan vissza pattant és lefejelte az éjjeli szekrényét majd a bőröndjét és onnan a földet. Na ezt nézze végig valaki úgy, hogy nem röhögi el magát.
- A'szem csillagokat látok - mondta. Én pedig még jobban elkezdtem röhögni.